Az újszülöttkori központi idegrendszeri sérülésről, tüneteiről Az oxigénhiányos állapot, amely károsítja a központi idegrendszert létrejöhet a méhen belül, a szülés alatt és a születés utáni időszakban. Az így kialakult sérülések oka lehet vérzés, ciszta, agykamra-tágulat stb.. A kórkép gyűjtőneve infantilis cerebral paresis (rövidítve ICP v. CP). A cerebralparesis legjellegzetesebb tünetei újszülött és csecsemőkorban 1. Az alvás-ébrenlét ritmusa nem alakul ki Szabályozási zavar miatt nincs meg az ébrenlét és az alvás egyensúlya. Kiszámíthatatlanul van ébren a baba. A sérülés mértékétől függően van akiknél 3 hónapos korra sem alakul ki a normál ritmus. Vannak csecsemők akik keveset alszanak és vannak akik aluszékonyak. 2. A hangadás változása A sírás, hangadás nem mutat árnyalatokat, az újszülöttnél még több hónapos korban is elmarad a gőgicsélés. 3. A táplálkozási magatartás megváltozása A szopás - nyelés - légzés ritmusa felborul. Sok újszülött mohón eszik, sok levegőt nyel, gyakran félrenyel, mások nehezen táplálhatók csak pépesített étellel etethetők, a durvábbra turmixolt ételtől fuldokolnak és vannak akik szondára szorulnak. 4. A látási-hallási figyelem zavara A látási és hallási ingerekkel az újszülött figyelme nem kelthető fel. Pl.: etetésnél nem néz az arcra, nem figyel a hozzá beszélő ember felé stb.. 5. Az arcmimika torzul Jellemző lehet a mimikaszegénység, a nehezített artikuláció, szemtengely eltérések (pl. kancsalság), nyitott ajkak, nyálcsorgás. Gyakori az agy- és arckoponya aszimmetriája. 6. Rendellenes, szokatlan kísérőmozgások Az idegrendszeri sérülés gyakori jelei az izomrángások, remegések, reszketések és egyéb, nehezen befolyásolható mozgászavarok. 7. Izomtónuseloszlási zavar A szülési agykárosodások legszembetűnőbb tünete. A tónuseloszlási zavaroknak 2 jellegzetes csoportja van: a.) A túl laza un. "floppy baby", rongybaba-szerű, tónustalan állapot, szaknyelven generalizált (centrális) hypotónia. b.) A túl feszes, görcsös, kemény tapintatú izomzat, szaknyelven spasztikus tónus. Mindkét csoportra jellemző, hogy megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre kifejezettebbé válnak. Ezeket a gyermek nem növi ki, éppen ellenkezőleg: a növekedés az agysérülésből eredő állapotokat rontja! A korai kezelés jelentőségéről A központi idegrendszeri sérülést szenvedett újszülöttek gyógyítása szempontjából a korai kezelés döntő. Edelmann Nobel-díjas agykutató szerint ugyanis az agynak 5 hónapos korig van olyan tartalékállománya, amely fiziológiásan leépül, ha nincs igénybevéve. A Dévény-módszer által alkalmazott un. speciális manuális technikával (röviden SMT) ezt a tartalék sejtállományt sikerül aktivizálni, pótolva a sérült, működésből kiesett agyterület feladatait. Ezt a hatást direkt módon, az inakban elhelyezkedő végkészülékeken keresztül érjük el a kezelések során. Laza, hypoton izomtónusú újszülötteknél legkésőbb 12, feszes, spasztikus izomtónusú gyermekeknél legkésőbb 5 hónapos korig el kell kezdeni a rendszeres SMT-kezelést. A korai kezelés érdekében Csongrád megyében a veszélyeztetett állapotú, sérülést szenvedett újszülöttek már az élet első napjaiban kapnak Dévény-féle kezelést Szegeden, a Klinikán működő Neonatális Intenzív Centrumban (rövidítve NIC).